A sárkányok életem egy nagyon nehéz szakaszában jelentek meg. Azóta is kísérnek és egyre jobban megismerem őket.
A róluk készült képek általában egy „bevillanás”-sal kezdődnek. Itt egy pillanatra megjelenik egy sárkány és közvetít egy érzést, egy mozdulatot.
Ezt próbálom meg elkapni. Ebben a fázisban több vázlat is készül általában grafitceruzával, ahol a mozdulat és a főbb elemek elhelyezkedése alakul ki.
Itt szoktam különböző állatok, vagy emberek fotóit referenciaként használni.
Amint ezzel megvagyok, a képet áthelyezem a megfelelő alapra, ami lehet papír, vászon vagy rétegelt lemez is. Ekkor már több kiegészítő elem is kerül a képre. Ez egy meditatív állapot, amiben hol rajzolok, hol csak révedezve nézegetek ki a fejemből. Igen, viccesen a szerelmes tehén nézéséhez szoktam ezt hasonlítani 🙂 Tudod, amikor valaki néz és mosolyog, s amikor megszólítod, nem tudja hol van. Hát ez egy ilyen állapot s ennél lesz még rosszabb is.
Amikor elkezdem a festést. Na, akkor aztán teljesen elrévülök. A színeket nem tervezem előre, ezek csak úgy jönnek. Nekikezdek általában aquarell festékkel és alakul. Ilyenkor megtörténik, hogy csak bambulok és bambulok…és ez akár percekig is tarthat. Aztán festek egy részt, aztán megint….
Nem akarlak úntatni, csak hogy értsd a folyamatot….
A virágsárkányok mindegyike egy-egy hetes folyamat volt.
Mostanában az aquarell technika, amit előnyben részesítek. Jó idő van, hamar szárad, gyorsan lehet vele haladni és gyönyörű színátmeneteket lehet vele varázsolni. Engem mindig megbabonáz, ahogyan a vizes papíron fut a festék és hogy milyen ragyogóak a színek.
Gyakran nem csak egy technikát használok, hanem az aquarell képek finomítására akril festéket használok. Ez a megszáradt képekre kerül kiegészítésként. Részletek kidolgozása, szőrszálak megfestése, egyéb finom vonalak, minták felvitele.
Időnként tollal is dolgozok a képeken és az akril képeknél a struktúrpaszta és textildarabok is
felhasználásra kerülnek. Ezeket pedig ilyenkor már vegyes technikának nevezik.
