90 napos szétválasztó diéta

14 napja kezdtem és ma befejezem. Illetve a szénhidrát napot még megtartom. J

Az előfeltevésem a következő volt: lassan fogok fogyni, azaz megbízhatóbban és a szigorú szabályokkal legalább véget vetek a zabálás-nem evés-hullámoknak. Ugyan nagy súlyveszteségre törekvőeknek ajánlják, és én csak öt kilót szeretnék ledobni, de gondoltam, megpróbálom, és maximum előbb abbahagyom. A diéta biztos okosan és egészségesen van kitalálva, azaz elkap majd az öröm-hullám, a könnyűség érzése, úgy belül, mint ténylegesen, és energikusabb, fittebb leszek.

A tapasztalat viszont a következő: az energiaszintemmel előtte nem volt semmi baj, most azonban egyre enerváltabb lettem, és tegnap végül olyan voltam, mint akit megcsípett a cecelégy: borzasztóan álmosan ébredtem, a kertbe szinte egész nap ki sem mentem, fényes nappal a kanapén döglöttem, amíg végül elaludtam, de nem segített, utána is csak aludtam, aludtam volna. Ma is tízkor keltem, fáradtan, és úgy döntöttem, átgondolom ezt az egészet.
A barátnőm, aki végigcsinálta, és valóban megszabadult tizenakárhány kilótól, mindenféle betegségen átment közben. Elképesztő, hogy az étkezés, ami elvileg energiát szabadít fel, mert egyszerre egyféle ételt emészt, az ilyesmivel jár: fáradtsággal és betegséggel. Valami nem stimmel vele.
A két hét alatt egyébként két kilót fogytam, ami egyébként sem volt stabil két kiló plusz, tehát egy kis normális odafigyeléssel egy-két nap alatt ki lehetett volna hajtani.
Minden nap hiányérzetem volt, mindig a következő napot vártam, de sosem elégülhettem ki, ezért elég sokat ettem. A fehérjenap egy idő után beállt három mozzarellára paradicsommal, a keményítő nap – három zacskó – barna rizsre cukkinivel, a gyümölcs nap körülbelül hat banánra néhány barackkal vagy dinnyével. Na de szénhidrát napon csak vacsorára négy gombóc fagyi és négy szelet torta, vagy egy nagy doboz fagyi óriás milkával?
A reggeli gyümölcs evést az elejétől nem tartottam be. Évek óta egy natúr joghurtba zabkorpát teszek, azt reggelizem, és kell nekem ez a puhaság, a gyümölcs kifejezetten rosszul esne, talán az én gyomrom savasabb másokénál, vagy mások mazochistábbak nálam, nem tudom. A gyümölcsből bőven elég volt minden negyedik napon, hányásig. Szokva vagyok a diétákhoz, a koplaláshoz, de ez esetben nem múlt el az éhség, végig. Itt még ez sem működött.
A hasam érzékeny, gyakran puffad, de mégsem minden egyes nap, ahogy most végig. Széklet a keményítő nap után például alig volt, igaz, a rizs volt túlsúlyban, nem a zöldség.
Fejfájás viszont minden nap, ami utoljára gyerekkoromban esett meg velem, a pms-nek pedig eddig ismeretlen mélységeit tapasztalhattam meg.

Mindezt összegezve tehát egyre szarabbul éreztem magam, gyakorlatilag egy grammot sem fogytam, és az energiaveszteségtől még az eddigi gyakorlataimat sem tudtam megcsinálni, amitől beállt a nyakam és a hátam, ahogy még soha. Zúgott a fejem és szédültem, ezt még koplalással sem tudom elérni. Kétszeresen is eltávolodtam magamtól: a torna és jóga hiánya miatt, illetve azért, mert a legmerevebb szabályokat kényszerítettem magamra, és egyáltalán nem foglalkoztam azzal, mit mond a testem.

Tudom ajánlani tehát, ha úgy istenesen meg akarjuk büntetni magunkat!

Padli, jövök!